DAC – Davis: „Nehéz most erről beszélnem, de idővel remélhetőleg egyre könnyebb lesz feldolgozni a helyzetet”
„Édesanyám sírt a lelátón örömében, az a pillanat pedig számomra az ittlétem legemlékezetesebbje volt.” Búcsúinterjút készített a DAC hivatalos oldala Eric Davis-szel.
Amikor 2015-ben, 24 évesen Dunaszerdahelyre igazoltál, gondoltad volna, hogy ennyi ideig a klub játékosa leszel?
„Az érkezésemkor a legelső célom az volt, hogy segítsek a klub fejlődésében. Akkoriban nem az élmezőnyért és az európai kupaszereplésrét küzdöttünk, én pedig szerettem volna változtatni ezen. Természetesen a további céljaim között szerepelt a folyamatos játéklehetőség, később pedig egy jobb klubhoz való igazolás, de kiválóan éreztem magam Dunaszerdahelyen. Csodálatra méltó a szurkolók és a klub dolgozóinak szenvedélye, én pedig olyan helyen akartam futballozni, ahol szeretnek, így maradtam. Többször is meghosszabbítottuk a szerződésemet, mert itt otthon éreztem magam.”
Az érkezésedkor még a régi stadionban játszottunk és a tabella alsó régióiban tanyáztunk, így a saját bőrödön tapasztalhattad meg az infrastruktúra, a csapat minőségének és a klubban uralkodó hangulat javulását. Mit látsz, ha összehasonlítod a 2015-ös DAC-ot a 2023-sal?
„A legnagyobb különbséget természetesen az új stadion és az akadémia jelentik, ezeknek köszönhetően pedig jobb futballisták is érkeztek. Nyilvánvaló, hogy ezzel az edzői stábbal és a jelenlegi játékoskerettel csakis a bajnoki cím lehet a cél – remélhetőleg ez már a következő szezonban összejön.”
Kapcsolódó cikk:
Hogyan hasonlítanád össze a jelenlegi Eric Davist a nyolc évvel ezelőttivel?
„A legnagyobb eltérés a tapasztalat. Az érkezésemkor is volt már tapasztalatom többek között a panamai válogatottból, de akkoriban még sokkal fiatalabb, éretlenebb voltam.”
