"Kirakatper, amely kettős mércét alkalmaz" – a DAC sportigazgatója nem hagyta szó nélkül a Dukla elleni mérkőzés után történteket

„Amikor a nemzeti médiumokban korrupciós vádak hangzanak el (rasszista és kirekesztő kommenteket provokálva), sőt egyeseknek a halálát kívánva, kijelenthető, hogy átléptünk egy bizonyos határt és kötelesek vagyunk feltenni magunknak a kérdést, hogyan is jutottunk ide.” Jan Van Daele, a DAC sportigazgatója nyilatkozatot adott ki a Banská Bystrica –DAC (2:3) mérkőzés játékvezetőjének eltiltásával kapcsolatban.

"Kirakatper, amely kettős mércét alkalmaz" – a DAC sportigazgatója nem hagyta szó nélkül a Dukla elleni mérkőzés után történteket
Fotó: Cséfalvay Á. András

A DAC sportigazgatójának nyilatkozatát teljes egészében közöljük:

„Nehéz hetem volt. Ha valaki más halálát kívánja, az komoly nyomot hagy az emberen. Pihenni szeretnék, kiszakadni a labdarúgás világából, hogy kitisztítsam a fejem.”

A fenti kijelentéssel Dohál úr magára vonta a figyelmet, majd ezt egy nyilvános bocsánatkérés követte, amiért a hazai csapatot megkárosítva befolyásolta a március 12-én, vasárnap megrendezett Besztercebánya – DAC mérkőzést.

A különféle médiumok a találkozót követő, Dohál úr elleni támadásai a középkori kirakatperekre emlékeztettek. A kirakatper egy olyan nyilvános per, ahol az igazságügyi hatóságok már előre döntöttek az alperes bűnösségéről vagy ártatlanságáról. Abban a pillanatban, amikor a Besztercebánya vezetőedzője, Ščasný úr a mérkőzést követően kifakadt a mixzónában, már égett is a ház. Sőt, még mindenki őt sajnálta, mert a találkozó során a kiállítás sorsára jutott. A mérkőzés során a vezetőedző által használt vulgáris nyelvezetet a (szociális) média meg is bocsátotta neki az őt és a csapatát ért igazságtalanságok miatt. Őt a besztercebányai játékosok is követték. A futball etikai kódexe előírja, hogy egy vezetőedző vagy játékos sem kritizálhatja nyilvánosan a játékvezetők tevékenységét. Ez pénzbüntetéssel sújtandó, sőt Európa legtöbb professzionális bajnokságában eltiltásokat is maga után von. Úgy tűnik, Szlovákiában más szabályok vannak érvényben, mivel a játékosok és a vezetőedzők bárhol levezethetik az dühüket, méghozzá büntetlenül…

Elemezzük ki az eset tényeit.

A 70. percben a VAR közbelépett és egy büntetőgyanús szituációt vizsgált, majd tisztán és érthetően úgy döntött, hogy a 78-as számú játékosunk kezezése nem sértette a szabályokat, így Dohál úr nem ítélt tizenegyest a Besztercebánya javára. A döntés helyességét később a SZLSZ Játékvezetői Bizottsága is alátámasztotta.

A 83. percben a Besztercebánya 14-es számú játékosa tisztán láthatóan szabálytalankodott a 77-es számú játékossal szemben. Ezt a szituációt követően a hazaiak megszerezték a második góljukat. A videóbírónak közbe kellett volna lépnie, mivel egy, a mérkőzés menetét megváltoztató szituációról volt szó (a szabálytalanság gólhoz vezetett). Ennek ellenére a VAR – helytelenül – nem avatkozott közbe.

A 92. percben a Besztercebánya 10-es számú futballistája a felkarjával érintette a labdát, amivel lehetőséget teremtett a 9-es számú játékosnak, hogy kapura lőhessen. A támadás befejezése előtt Dohál úr lefújta a kezezést és szabadrúgást ítélt a DAC javára. A sípszava miatt a VAR nem tudott közbelépni. Reflexszerűen lefújta a kezezést. Az eset tényei alapján kijelenthető, hogy egy rendkívül nehéz döntést hozott meg és még ha a videóbírót is igénybe lehetett volna venni. Lehet arról vitázni, hogy a játékos keze/karja természetes helyzetben volt-e. Az oldalirányban vagy függőlegesen kinyújtott kar természetellenesen nagyobbá teheti a testet, és a szükségesnél több helyet takar. Ezért ez „természetellenes helyzetben” történő kezezésnek nevezhető, még ha nem is volt szándékos a labdaérintés. Ráadásul a labdarúgás szabályzata szigorúbban kezeli a támadásnál elkövetett kezezést, amennyiben a támadó játékos a karjával/kezével ér el gólt; vagy ha a labda érinti a támadó játékos kezét/karját egy olyan helyzetben, amelyből gól születik. Amennyiben a kar/kéz előnyhöz juttatja a játékost, a kezezés megítélhető. Még akkor is, ha a támadó karjai „természetes helyzetben” a test mellett voltak.

Felháborító, ahogy Dohál urat pellengérre állították az eset után és a szlovák futballszabályok döntéshozóinak a figyelmét igényli, a szlovák labdarúgásban aktívan tevékenykedő emberek és szervezetek integritása megőrzésének az érdekében. Amikor a nemzeti médiumokban korrupciós vádak hangzanak el (rasszista és kirekesztő kommenteket provokálva), sőt egyeseknek a halálát kívánva, kijelenthető, hogy átléptünk egy bizonyos határt és kötelesek vagyunk feltenni magunknak a kérdést, hogyan is jutottunk ide.

A mérkőzés mögé tekintve azt látom, hogy Európa mindegyik bajnokságában minden héten vannak a VAR és a játékvezetők által meghozott vitatott döntések. A VAR csökkentette a futballban előforduló hibás döntések számát? Szerintem igen. Mindegyiket eltüntette? Nem. Lesz valaha egy 100%-os rendszer? Valószínűleg nem. Tekintsünk csak vissza a közelmúltban rendezett világbajnokságra, ahol a legjobb játékvezetők és a VAR is tevékenykedett, mégis számos kétséges döntés született.

Ami a leginkább zavar, a játékvezetői bizottság által rendezett kirakatper, amely láthatóan kettős mércét alkalmaz. Elég csak megnézni a szeptemberi Slovan – DAC mérkőzés összefoglalóját, ahol a játékvezető a 34. percben nem állította ki Kankavát, sőt a VAR sem látott okot a közbeavatkozásra. A második félidőben egy nevetséges tizenegyest ítéltek a DAC ellen, amelyet a VAR is helybenhagyott. A Slovan sportigazgatójának, Trutz úrnak a játékvezetői öltözőben tett látogatása csak további kétségeket vetett fel a pályán és a VAR szobában történteket illetően aznap. Elhangzott a játékvezetői bizottság részéről olyan kijelentés, hogy (részben) jogosan éreztük magunkat megkárosítva? Igen. Lett az esetnek következménye a VAR / játékvezetők szemszögéből? Nem igazán. A DAC elvesztett 2 pontot, a Slovan pedig szerzett egyet? Valószínűleg. De akkor nem tört ki olyan vihar a közmédiában, mint a Besztercebánya – DAC összecsapás után, bár minden jogunk megvolt, hogy megkárosítva érezzük magunkat. Ezért a kettős mérce.

A klubunkban dolgozó embereknek van egy világos útmutatójuk, miről beszélhetnek nyilvánosan és miről nem, főleg közvetlenül a mérkőzést követően, amikor a pillanat hevében magasra csapnak az érzelmek. Arra kérem a labdarúgás világában dolgozó ügyvezetőket és a szabályozó testületeket (beleértve a játékvezetői bizottságot), hogy világosan cselekedjenek és mindenáron előzzék meg a fentebb említettekhez hasonló felháborodást kiváltó eseményeket, mert ez nem jó a futballunk és a futball világában dolgozó emberek számára. Ami a szakértőket, elemzőket és az újságírókat illeti, kérném, hogy lépjenek színre és hozzanak létre egy normális fórumot, ahol az elemzők felszólalhatnak, hozzájárulhatnak a tárgyilagos vitákhoz és a véleményalkotáshoz a pályán és a lelátókon tapasztalt hév nélkül, amelyet hagyjunk meg a szurkolóknak. A játékvezetői bizottságtól azt kérném, hogy biztosítsanak útmutatást és védelmet a játékvezetők számára, továbbá adjanak világosan lekommunikált, érvekkel alátámasztott, a játékszabályokon alapuló véleményeket, amelyekre támaszkodva. Krízishelyzetekben a vezetőknek ki kell állniuk, bátorságot tanúsítaniuk és megvédeniük, amit, akit képviselnek. Nem pedig feláldozniuk egy tagjukat, csak hogy oltsák a tömeg vérszomját. Dohál úr karaktergyilkosságának semmilyen más célja sem volt, mint azon középkori szokás felelevenítése, hogy erőt mutassunk a hatalom elérésének érdekében, amely lényegében egy elavult rendszert igyekszik elrejteni. Bízom benne, hogy ennél mindannyian jobbak vagyunk.


(dac1904.sk)