Egy hölgy, aki nem szerette a futballt, de rabul ejtette a DAC-hangulat

Kozmér Eszter, a bősi fiatal hölgy, aki régebben nem szerette a futballt, ma mégis a DAC-nál  dolgozik, Dunaszerdahelyen. Mellette a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként tevékenykedik, melynek célja a magyarországi és szlovákiai gazdasági kapcsolatok elősegítése. Jut ideje hobbijára is, mézeskalácsot süt és díszít, melyeket Coralie márkanév alatt ismertetett meg. A DAC irodavezetőjeként meséli el legjobb élményeit, számol be a DAC meccsekről, munkájáról.

Egy hölgy, aki nem szerette a futballt, de rabul ejtette a DAC-hangulat
Kozmér Eszter

Pontosan, mi az, amivel te foglalkozol a DAC klubnál? Mi a te pozíciód?

- Igazából, a DAC titkárságának vezetője vagyok, irodavezetőként tevékenykedem a mindennapokban. Feladatom elsősorban az alapadminisztráció, emellett számlák nyilvántartása, rendelések lebonyolítása. Együtt dolgozom az A csapat vezetőivel és az ifjúságiak vezetőivel, edzőkkel is.  Ha kell szállást intézek, repülőjegyet foglalok, rendezvényeket szervezek. Főleg Végh Tiborral a DAC klubelnökével dolgozom együtt. A meccsek alatt a VIP szektort kezelem, az ülésrendet írom össze, általában a meccs előtt már másfél héttel elkezdődnek a szervezések. A szezonbérleteket is én árulom, talán ezért ismer pár szurkoló. Igazából elég sokrétű a munkaköröm, nehéz ezt így elmondani. Nekem teljesen normális az a pörgés, ami a klubnál van, ha jön egy adandó munka, amit gyorsan el kell intéznem, azonnal segítek, és minden új feladatnál száz százalékot próbálok nyújtani. Legyen szó egy új jövevényről az A csapat keretébe vagy az ifjúságiak éves engedélyének, licencének kidolgozásáról. Tehát, ami épp aktuális, azt oldom, de az elsődleges célom, hogy zökkenőmentes legyen a szezon. A kezdeteknél a Fanshopot is menedzseltem, de mára már olyannyira bővült és az érdeklődés is egyre nagyobb lett iránta, hogy egy új kolléganővel bővült a csapatunk és így már hétköznap is nyitva tart a stadionban, nem csak a meccsek alatt.

Ha jól tudom, a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamaránál is tevékenykedsz.

- Igen, a Magyar - Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként is dolgozom, melynek Világi Oszkár az elnöke. A Kamara célja a két ország vállalkozói között meglévő kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és elősegítése. Tanácsadással, piackutatással foglalkozom, segítek leküzdeni a kommunikációs határokat, mert sok olyan vállalkozó van, aki szeretne nálunk vagy Magyarországon érvényesülni, csak sajnos nyelvi korlátai vannak. Ilyenkor fordulnak a Kamarához. Ebben az évben egyik célkitűzésünk, hogy határ menti kezdő, ill. meglévő vállalkozók kreatív, innovatív ötleteit támogassuk, ezért a Slovnaft, a.s. és az OTP Banka Slovansko a.s. társaságokkal együttesen októbertől elindítottuk a „Magyar - Szlovák Startup 2015” versenyt, melyre december 23-ig lehet jelentkezni.
A verseny célja, hogy támogassa a dél-szlovákiai, illetve az észak-magyarországi határ menti területeken tevékenykedő vállalkozók legjobb, legkreatívabb ötleteit, melyek a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájárulnak. A verseny egy szlovák és egy magyar résztvevője 5000 euró értékű díjban részesül.

A munkád miatt kötődsz a DAC csapatához vagy van valamilyen más oka is? Például előtte sportoltál, vagy ugyanúgy szeretted a focit, mint most?

- Külsősként kerültem be, tehát a focival jobban itt ismerkedtem meg, azelőtt nem igazán érdekelt. Tudtam, hogy létezik Vb, Eb, BL, különböző ligák, de nem követtem figyelemmel. A DAC körüli információkról azért általában képben voltam, de különösebb figyelmet nem szenteltem neki. Pár falusi meccsen, ha lehettem, legtöbbször Bősön, egyszer eljutottam egy Arsenal-meccsre Londonban. DAC-meccsen pedig csak egyetlen egyszer voltam, azon a bizonyos „november elsején”.  Viszont amióta itt vagyok, minden megváltozott. Az egész munka sokszínűsége, a hangulat magával ragadott. Tisztában vagyok mindennel, követem a mérkőzéseket, az eredményeket, és mindig napra kész vagyok az újdonságokkal kapcsolatban. Tudod, ha itt van az ember, te is a része vagy az egésznek. Szeretek képben lenni mindennel kapcsolatban, ami a klubot érinti. Nagyon jó a kollektíva, együtt örülünk és izgulunk, törekszünk arra, hogy mindig egy lépéssel előbbre jussunk.

Volt olyan pillanat, élmény, ami meghatározó volt számodra? Egy olyan mérkőzés, ami számodra örök?

- Talán két ilyan élményt tudnék említeni. Az az euforikus pillanat, ami uralkodott itt a tavalyi szezonban, a DAC -Trencsén rangadón. Az egy nagyon jó meccs volt, 3:2 lett a végeredmény. Először vesztésre álltunk, de a második félidőben fordítottunk, kétgólos hátrányból vertük meg a listavezetőt. Hihetetlen eredmény volt, még utána is sokáig felemlegettük ezt a meccset. A másik kedvenc pillanatom, amikor teljesen magával ragadott a hangulat, azaz U19, mérkőzése volt Vágbesztercén, Rózsahegy ellen. Általában nem szoktam idegenbeli meccsekre menni, de ezt nem hagyhattam ki. A kollégákkal mind elmentünk, és együtt drukkoltunk, izgultuk végig a meccset. A végére mindenki örömmámorban tört ki. A csapat feljutott az I. ligába. Ez mindenki számára egy örök élmény marad. Egy olyan pillanat, amit az ember nem felejt el talán soha.

Mit gondolsz, a női foci is előtérbe kerülhet a DAC-nál?

- Már elindult a női csapatunk is a klubnál. Szerintem mindenképp jó lenne teret adni a női focistáknak. Van egy ifjúsági csapatunk, de a közeljövőben remélhetőleg bővülni fog. Jó lenne több tehetséges női focista, akik több korosztályban képviselnék a DAC színeit.

Mérkőzések alatt milyen teendőid vannak? Milyen hangulat uralkodik rajtad

- A teendők már korán kezdődnek. A meccs előtt öt órával már a stadionban vagyok. A VIP szektort rendezem, ülésrenddel foglalkozom, amit igazából az utolsó pillanatban zárok le, mert a végéig változhat. A kasszásokkal foglalkozom, kiadom a jegyeket, ugyanis a kapuk a meccs előtt másfél órával már kinyitnak. Próbálok időt szakítani, hogy valamit nézzek a meccsből, mert az más, mint a tévé képernyőjén keresztül látni. Imádom a hangulatot, teljesen magával ragad az a tömegzaj, ami eluralkodik szinte minden egyes mérkőzésen. Az, ahogy az emberek együtt énekelnek, és szurkolnak az imádott csapatuknak, leírhatatlan érzéseket vált ki az emberből. Mikor az Ismerős Arcok - Nélküled számát a közönség együtt kántálja, az valami „csúcs szuper”.  Kívülállóknak nehezebb hitelesen átadni ezt a hangulatot. Példaként a páromat tudnám megemlíteni. Ezelőtt nem igazán járt meccsekre, miután elkezdtem dolgozni a DAC fociklubnál, idővel eljött, mivel annyit meséltem neki az itt uralkodó hangulatról és összetartásról. Később, már csak azért is eljött, lelkesedett minden meccs előtt, hogy hallja és átérezze azt a hangulatot, ami itt uralkodik. Ha egyszer valaki eljön, akkor biztosan állíthatom, többször is el fog jönni.  

Végezetül, van olyan gondolatod a munkáddal vagy a DAC-mérkőzésekkel kapcsolatban, amit megosztanál az olvasókkal

-  Egyszer mindenkinek az életben át kell élnie ezt a hangulatot. Amondó vagyok, hogy akinek van „bakancslistája” a DAC-meccset ne felejtse le róla.

Herdics Júlia