Eb-1972: A magyarok utolsó nagy dobása, Gerd Müller és az NSZK szárnyalása

2020. április 25. - 13:01 | Sport

A koronavírus-járvány miatt idén futballünnep nélkül maradnak a foci szerelmesei, ugyanis a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot csak jövőre rendezik meg. Nem maradt más, mint a nosztalgia, ezért az elkövetkezőkben felidézzük az eddigi futball-Eb-k történéseit. Ezúttal 1972-be tekintünk vissza.

Eb-1972: A magyarok utolsó nagy dobása, Gerd Müller és az NSZK szárnyalása
Fotó: Getty Images

A futballtörténetek 4. Euróba-bajnokságára 32 ország válogatottja jelentkezett, amelyeket nyolc darab négyes csoportba osztottak a selejtezők során. A csehszlovákok 1964 és 1968 után ezúttal sem élték túl a kvalifikációt: hiába húzták végig veretlenül szinte az egész csoportkört, az utolsó fordulóban kikaptak Romániától, ez pedig sorsdöntőnek bizonyult.

A magyar válogatott Franciaországgal, Bulgáriával és Norvégiával került egy selejtezős csoportba, előzetesen pedig talán mindenki a gallok továbbjutását várta a négyesből. A magyar nemzeti csapat éléről távozott Sós Károly, helyét pedig a fiatalítani próbáló Hoffer József vette át. Tevékenykedése viszont nem tartott sokáig, a selejtezőben elszenvedett 0:3-as bulgáriai vereséget követően megköszönték eddigi munkáját. Így került vissza a válogatotthoz Illovszky Rudolf, akinek irányítása alatt szárnyalt a magyar csapat az 1968-as csoportkörben.

És láss csodát, a magyar válogatott újfent erőre kapott: a selejtező utolsó három fordulójában legyőzte Bulgáriát (2:0), Franciaországot (2:0) és Norvégiát (4:0), ezzel továbbjutott a negyeddöntőbe.

Az NSZK, Anglia és Olaszország játszi könnyedséggel jutott tovább csoportjából, a szovjetek a spanyolokat utasították maguk mögé, a belgák a portugálokat, a Jugoszlávok pedig egy kiegyenlített négyesben előzték meg Hollandiát, az NDK-t és Luxemburgot.

A legjobb nyolc között a magyarok azt a Romániát kapták ellenfélül, amely megjárta az 1970-es világbajnokságot, és akkoriban igencsak szívós játékerőt képviselt. A Kocsis Lajos, Szűcs Lajos és Bene Ferenc fémjelezte magyar csapat '72 áprilisában a Népstadionban, 70 ezer néző előtt 1:1-et játszott a románokkal.

A visszavágón 75 ezer néző és pokoli hangulat fogadta a magyarokat Romániában. Illovszky fiai azonban nem ijedtek meg, kétszer is megszerezték a vezetést, 2:1-nél pedig büntetőhöz jutottak. Kocsis Lajos kihagyta a 11-est, ez pedig megbosszulta önmagát: Neagu a 81. percben kiegyenlített. Az akkori szabályok szerint az idegenben lőtt több gólt még nem vették figyelembe, így megismételt mérkőzés következett semleges pályán. A belgrádi találkozón újfent a magyarok szerezték meg a vezetést Kocsis révén, de Neagu nem sokkal később egalizálni tudott.

A harmadik mérkőzés már nem végződött döntetlennel, a hajrában jött Szőke István és eldöntötte a továbbjutás sorsát.

A negyeddöntő többi mérkőzésén is hatalmas csaták zajlottak. A szovjetek egy gól nélküli első találkozót követően simán 3:0-ra verték a legutóbbi Eb-n ezüstérmes jugoszlávokat. A címvédő olaszok az egyre jobban belelendülő belgákon akadtak fenn, a bombaformában futballozó NSZK pedig a Wembley-ben 100 ezer néző előtt 3:1-re verte Anglia legjobbjait. A visszavágón Gerd Mülleréknek elég volt egy gól nélküli döntetlen is a továbbjutáshoz.

A négyes döntőnek Belgium adott otthont, az elődöntőben pedig az NSZK-t kapták ellenfélül. A másik ágon Szovjetunió-Magyarország mérkőzést rendeztek.

A hazaiak masszív emberfogással igyekeztek tartani a lépést az esélyesebb németekkel. Az 1970-es világbajnokság gólkirályának, Gerd Müllernek kétszer sikerült komolyabban meglépnie védőitől, ezt pedig kíméletlenül ki is használta: a 24. és a 71. percben is betalált. A belgák erejéből már csak a szépítésre futotta a hajrában.


Gerd Müller lőtte az NSZK mindkét gólját a Belgium elleni elődöntőben
(Fotó: empics)

A szovjet-magyar elődöntő nem volt túl népszerű a szurkolók körében, csupán néhány ezren látták a brüsszeli összecsapást. A magyarok mindent megtettek a sikerért, még Albertet is reaktiválták, de ez is kevésnek bizonyult. A szovjetek dominanciája a második félidő elején érett góllá: egy szögletet követően röviden szabadítottak fel a magyarok, Konkov pedig kapásból mattolta Géczit.

A hátralévő időben rohamozott Illovszky legénysége, és közel is került az egyenlítéshez, ám a hajrában Rudakov kapus kivédte Zámbó büntetőjét.


Evgeni Rudakov kivédte Zámbó büntetőjét, ezzel a Szovjetunió bejutott a döntőbe
(Fotó: uefa.com)

A bronzmérkőzésen két csalódott csapat nézett egymással szembe a csalódott szurkolók előtt – a találkozóra csupán hatezren vettek jegyet. A belgák már az első félidőben kétgólos előnyre tettek szert Lambert és Himst révén, amire később Kű Lajos büntetőből ugyan válaszolni tudott, de az egyenlítés már nem jött össze.

A magyarok a negyedik helyen zártak – ez volt a válogatott utolsó mérhetően eredményes éve.

A szovjetek talán csak addig várták nagy reményekkel az NSZK elleni döntőt, amíg el nem kezdődött a mérkőzés, azt követően ugyanis nyomban kiderült, ki az úr a pályán. A világklasszisokkal (Beckenbauer, Maier, Gerd Müller, Breitner) felálló német csapat egy pillanatig sem engedte, hogy a szovjetek fejében megforduljon: van keresnivalójuk a pályán. Az NSZK válogatottja ellenállhatatlanul futballozott, Gerd Müller két és Wimmer egy találatának köszönhetően pedig alig egy óra alatt eldöntötték az aranyérem sorsát.


A németek a szurkolóikkal ünnepelték az Eb-győzelmet (Fotó: Getty Images)

A Nationalelfben 62 meccsen 68 gólt szerző Gerd Müller szerint egy kis szerencse mellett az is kellett a sikerhez, hogy a válogatotton belül remek volt a csapategység. A németek a döntőben nem ijedtek meg a szovjetektől, tudták, mire számítsanak ellenük, ugyanis néhány héttel korábban 4:1-re verték őket a müncheni stadionavatón.

A németek máig rettegett ellenfélnek számítanak a futballvilágban, a brüsszeli finálé óta 11-szer játszottak döntőt nagy futballtornán.


Eredmények:

Negyeddöntő

Magyarország – Románia 1:1, 2:2, 2:1
Olaszország – Belgium 0:0, 1:2
Anglia – NSZK 1:3, 0:0
Jugoszlávia – Szovjetunió 0:0, 0:3


Záró szakasz

Elődöntő

Belgium – NSZK 1:2 (0:1)
Antwerpen, 60 ezer néző
Gólszerzők: 83. Polleunis – 24., 71. Müller

Magyarország – Szovjetunió 0:1 (0:0)
Brüsszel, 3 ezer néző
Gólszerző: 53. Konkov


Bronzmérkőzés

Magyarország – Belgium 1:2 (0:2)
Liége, 6 ezer néző
Gólszerzők: 53. Kű (büntetőből) – 24. Lambert, 28. Himst


Döntő

NSZK – Szovjetunió 3:0 (1:0)
Brüsszel, 43 ezer néző
Gólszerzők: 27., 58. Müller, 52. Wimmer


Herbert Wimmer lőtte az NSZK második gólját a döntőben (Fotó: Getty Images)


A négyes döntő góllövőlistája:

Gerd Müller (NSZK) – 4 gól
Odilon Polleunis (belga) – 1 gól
Anatoliy Konkov (szovjet) – 1 gól
Kű Lajos (magyar) – 1 gól
Raoul Lambert (belga) – 1 gól
Paul van Himst (belga) – 1 gól
Herbert Wimmer (NSZK) – 1 gól


Gerd Müller akcióban a szovjetek elleni döntőben, amelyben két gólt szerzett
(Fotó: Getty Images)

A torna álomcsapata:

Evgeni Rudakov (szovjet), Revaz Dzodzuashvili (szovjet), Franz Beckenbauer (NSZK), Paul Breitner (NSZK), Murtaz Khurtsilava (szovjet), Uli Hoeness (NSZK), Günter Netzer (NSZK), Herbert Wimmer (NSZK), Raoul Lambert (belga), Jupp Heynckes (NSZK), Gerd Müller (NSZK)


Kapcsolódó cikkek:

Eb-1960: A Fekete Pók és az élete gólját szerző csatár Eb-aranyat nyert Szovjetuniónak


Eb-1964: Csúcsra értek a spanyolok, Magyarország eddigi legjobb Eb-szereplése


Eb-1968: Amikor pénzfeldobással dőlt el a továbbjutás és két finálé után osztottak aranyat

(tt)