Eb-1964: Csúcsra értek a spanyolok, Magyarország eddigi legjobb Eb-szereplése

Fotó: Getty Images

A labdarúgás történetének első Eb-jére csupán 17 válogatott nevezett, a következőre viszont már 30 jelentkező akadt. Az NSZK és Skócia továbbra is távol maradt a selejtezőktől, Görögország pedig azt követően lépett vissza, hogy az első körben Albániát kapta ellenfélül.

A lebonyolítás az előző tornához hasonlóan zajlott: a csapatok oda-visszavágós kieséses alapon küzdöttek meg egymással, a torna négyes döntőjét viszont már csak egy mérkőzésre játszották. A záró szakasz helyszínét csak az elődöntő párosításainak kialakulását követően választották ki.

A selejtező első fordulója több meglepetést is szolgáltatott, ezek közül talán Anglia bukása volt a legváratlanabb. A sheffieldi 1:1-et követően is az angolokat tartották esélyesebbnek a franciák ellen – főként, hogy a visszavágón a gallok két ászukra, Just Fontaine-re és Raymond Kopára sem számíthattak (előbbi kettős lábtörés miatt volt kénytelen szögre akasztani a stoplist, míg utóbbi kisfia tragikus halála miatt mondta le a meccset). Ehhez képest a franciák 5:2-re nyertek Párizsban.

A portugálok Bulgárián akadtak fenn: az idegenbeli 1:3 után Portugália otthon 3:1-re győzött, a Rómában rendezett harmadik találkozót viszont a bolgárok behúzták (1:0). Az előző Eb-n bronzérmes Csehszlovákia az NDK-val szemben maradt alul, a magyarok viszont sikeresen túlléptek Walesen.

Magyarország válogatottját akkoriban olyan játékosok alkották, mint Mészöly Kálmán, Novák Dezső, Göröcs János, Albert Flórián vagy Tichy Lajos.

A magyarok a nyolcaddöntőben az NDK válogatottját, majd a franciákat is két vállra fektették, így bejutottak az elődöntőbe. Az 1960-as Eb-n döntős jugoszlávokat a svédek búcsúztatták, a skandinávokat viszont a szovjetek verték ki a negyeddöntőben. A selejtezők meglepetéscsapata Luxemburg volt, amely a nyolcaddöntőben búcsúztatta Hollandiát úgy, hogy mindkét mérkőzését idegenben játszotta. Az Oranjes bukása az akkori szövetségi kapitány, Schwartz Elek állásába került. A luxemburgiaknak végül a negyeddöntő jelentette a végállomást, ahol alaposan megnehezítették Dánia dolgát: 3:3 és 2:2 után a semleges pályán rendezett találkozót az északiak nyerték 1:0-ra. A dánok mind a hat gólját Ole Madsen rúgta, aki pályafutása során 50 válogatott meccsen 42-szer volt eredményes. Az Eb után hívta is őt a Barcelona, de ő hű maradt csapatához, az akkor dán harmadik ligás IFK Helleruphoz.

A magyarok és dánok mellett Spanyolország és Szovjetunió jutott be az elődöntőbe. A szovjet válogatott kellemetlen ellenfélnek számított: 1956 és 1972 között nyertek olimpiát, négyből négyszer sikeresen eljutottak az Eb négyes döntőjébe, ebből háromszor éremmel térhettek haza, emellett pedig világbajnoki negyedikek is voltak.

A négyes döntő megrendezését végül Spanyolország vállalta, Franco tábornok pedig félretette büszkeségét és fogadta a szovjet válogatottat. Az elődöntőben a házigazda Spanyolország Magyarországgal, Szovjetunió pedig Dániával találkozott.

A magyar válogatott Madridban, 75 ezer néző előtt lépett pályára a spanyolok ellen. Az ibériaiak Pereda első félidőben szerzett találatával szereztek vezetést, de ezt követően Szentmihályi szinte mindent megfogott. A magyarok végül Bene hajrában szerzett találatával egyenlíteni tudtak, így jöhetett a hosszabbítás. Ebben Bene három óriási helyzetet is kihagyott, ez pedig megbosszulta önmagát: Amancio a 115. percben megszerezte a győzelmet jelentő gólt. Bene a haláláig emlegette az elpuskázott lehetőségeket...

A másik ágon a szovjetek simán túlléptek a dánokon (3:0), a találkozón az 1960-as Eb döntőjének hőse, Ponedelnik is betalált.

A bronzmeccs, amelyet a magyarok Dániával vívtak, szintén hosszabbításba torkollott: Bene korai találatára Bertelsen kilenc perccel a rendes játékidő vége előtt válaszolt. A hosszabbításban Novák kétszer is betalált, a dánok erejéből pedig már nem futotta több gólra, így a magyar válogatott lett a bronzérmes.

Akkor talán még senki sem gondolta, hogy mindmáig ez lesz a magyarok legjobb eredménye az Európa-bajnokságokon.

Novák Dezső (Fotó: uefa.com)

Bár a döntőt nem kímélte az esős időjárás, mégis majdnem 80 ezer ember gyűlt össze a Santiago Bernabéu Stadionban, hogy lássák a spanyolok és a szovjetek összecsapását. A közönség örömére a hazaiak már 6. percben betaláltak Pereda révén, de Husainov két perccel később egyenlíteni tudott. Sokáig döntetlenre állt a találkozó, a hajrában azonban Marcelino jó ütemben érkezett Pereda beadására, és Jasin kapujába fejelt – ezzel eldöntve a mérkőzés végkimenetelét.

„Jó csapatunk volt, de nem minden idők egyik legjobbja, ugyanis olyan fontos játékosok hiányoztak, mint Alfredo Di Stéfano, Francisco Gento vagy Luis del Sol, akit végül a szövetségi kapitány kihagyott a keretből. Ez nagyon kockázatos volt, de végül minden remekül ment, jól játszottunk csapatként. A játékosok nagyon jól megértették és kiegészítették egymást a pályán, főként annak köszönhetően, hogy többen is klubtársak voltak“

– emlékezett vissza az Európa-bajnokságra Luis Suárez, aki szerint sokat köszönhetnek a szurkolóknak is, ugyanis akkor is támogatták őket, ha hiba csúszott a játékba.

Luis Suárez (Fotó: empics)

A spanyolok megnyerték az Európa-bajnokságot, és bár ezt követően is a legtöbb kontinenstornán esélyesként indultak, a következő aranyéremig 44 évet kellett várniuk.

Eredmények:

Selejtezők

Első forduló

Olaszország – Törökország 6:0, 1:0
Jugoszlávia – Belgium 3:2, 1:0
Norvégia – Svédország 0:2, 1:1
Hollandia – Svájc 3:1, 1:1
Dánia – Málta 6:1, 3:1
Magyarország – Wales 3:1, 1:1
NDK – Csehszlovákia 2:1, 1:1
Anglia – Franciaország 1:1, 2:5
Bulgária – Portugália 3:1, 1:3, 1:0
Írország – Izland 4:2, 1:1
Lengyelország – Észak-Írország 0:2, 0:2
Spanyolország – Románia 6:0, 1:3
Albánia – Görögország (játék nélkül)

Nyolcaddöntő

Szovjetunió – Olaszország 2:0, 1:1
Svédország – Jugoszlávia 0:0, 3:2
Hollandia – Luxemburg 1:1, 1:2
Dánia – Albánia 4:0, 0:1
Magyarország – NDK 2:1, 3:3
Bulgária – Franciaország 1:0, 1:3
Ausztria – Írország 0:0, 2:3
Spanyolország – Észak-Írország 1:1, 1:0

Negyeddöntő

Luxemburg – Dánia 3:3, 2:2, 0:1
Spanyolország – Írország 5:1, 2:0
Magyarország – Franciaország 2:1, 3:1
Svédország – Szovjetunió 1:1, 1:3

Záró szakasz

Elődöntő

Spanyolország – Magyarország 2:1 (1:0) – hosszabbítás után
Madrid, 75 ezer néző
Gólszerzők: 35. Pereda, 112. Amancio – 84. Bene

Dánia – Szovjetunió 0:3 (0:2)
Barcelona, 50 ezer néző
Gólszerzők: 19. Voronin, 40. Ponedelnik, 87. Ivanov

Bronzmérkőzés

Magyarország – Dánia 3:1 (1:0) – hosszabbítás után
Barcelona, 3869 néző
Gólszerzők: 11. Bene, 107., 110. Novák (az elsőt büntetőből) – 82. Bertelsen

Döntő

Spanyolország – Szovjetunió 2:1 (1:1)
Madrid, 79 115 néző
Gólszerzők: 6. Pereda, 84. Marcelino – 8. Husainov

Pereda megszerzi a vezetést a döntőben (Fotó: Getty Images)

A négyes döntő góllövőlistája:

Novák Dezső 2 gól (magyar)
Bene Ferenc 2 gól (magyar)
Jesús María Pereda 2 gól (spanyol)

A torna álomcsapata:

Lev Jasin (szovjet), Feliciano Rivilla (spanyol), Novák Dezső (magyar), Ignacio Zoco (spanyol), Fernando Olivella (spanyol), Amancio Amaro (spanyol), Bene Ferenc (magyar), Valentin Ivanov (szovjet), Jesús María Pereda (spanyol), Luis Suárez (spanyol), Albert Flórián (magyar)

Kapcsolódó cikk:

Eb-1960: A Fekete Pók és az élete gólját szerző csatár Eb-aranyat nyert Szovjetuniónak

(tt)