Eb-1960: A Fekete Pók és az élete gólját szerző csatár Eb-aranyat nyert Szovjetuniónak

Labdarúgó világbajnokságot (nagyobb megszakítással) már 1930 óta rendeznek, de az első Eb-re további 30 évet kellett várni. Ennek az volt az oka, hogy addig nem is létezett kontinentális labdarúgó-szövetség. Az UEFA 1954-ben jött létre, a kontinenstorna megrendezése pedig a szervezet első főtitkára, Henri Delaunay fejéből pattant ki.

A lebonyolítási rendszer akkor még lényegesen különbözött a maitól: már az is kuriózumnak számított, hogy a selejtezők sorsolását az 1958-as svédországi világbajnokságon tartották, a csoportküzdelmek helyett pedig a csapatok oda-visszavágós kieséses rendszerben küzdöttek meg párosával. A torna négyes döntőjét aztán már csak egy mérkőzésre játszották.

Az eleinte még Európai Nemzetek Kupájának nevezett torna selejtezőjétől olyan országok válogatottjai maradtak távol, mint az NSZK, Olaszország, Anglia, Hollandia, Belgium vagy Svédország, így az első Eb-címért végül 17 csapat szállt harcba.

Az Eb-k történetének első selejtezőjét 1958. szeptember 28-án a Szovjetunió és Magyarország játszotta. A magyarok idegenben 1:3-as, hazai pályán pedig 0:1-es vereséget szenvedtek. A szovjetek aztán ellenfél nélkül jutottak be a Franciaországban rendezett négyes döntőbe, miután Franco tábornok politikai okokból nem engedte hazája válogatottját Moszkvába utazni.

Csehszlovákia az idegenbeli 2:2 után Brünnben 5:1-re verte Dániát, az utolsó körben pedig kettős győzelemmel (2:0 és 3:0) búcsúztatta Romániát. Szovjetunió és Csehszlovákia mellett még Jugoszlávia és Franciaország jutott be a négyes döntőbe.

A franciaországi torna elődöntőjében a Szovjetunió Csehszlovákiával, Franciaország pedig Jugoszláviával találkozott.

A szovjetek Marseille-ben sima 3:0-s győzelmet arattak a csehszlovákok ellen, akiknél Kvasnak mindjárt a mérkőzés elején megsérült. Mivel akkor még nem lehetett cserélni, a szovjetek kihasználták a mezőnyfölényt és szépen felőrölték ellenfelüket. A vezetést Ivanov szerezte meg a 35. percben, majd a második félidő elején kétgólosra növelte csapata előnyét. Hat perccel később aztán Ponedelnik beállította a 3:0-s végeredményt.

Viktor Ponedelnik - jobbról a második (Fotó: Hulton)

A másik ágon nem kis drámát hozott a franciák és a jugoszlávok Párizsban rendezett találkozója. A sérülés miatt legnagyobb ászait, Raymond Kopát, Just Fontaine-t és Roger Piantonit nélkülöző hazaiak már 4:2-re vezettek a 75. percben, a közönség pedig tombolt. Azonban egy francia rövidzárlat során a jugoszlávok három perc alatt háromszor is betaláltak, és végül 5:4-es győzelemmel ők jutottak a döntőbe.

A gallok olyannyira összetörtek a váratlan vereségtől, hogy a bronzmeccset is elbukták: a marseille-i Vélodrome stadionban rendezett találkozón a csehszlovákok alig több mint 9 ezer néző előtt Bubník és Pavlovič góljával 2:0-ra győztek.

A szovjet-jugoszláv döntő sem mozgatott meg túlontúl sok nézőt – egyes források szerint 25 ezer, mások szerint 18 ezer néző látta a mérkőzést. A vezetést Galić révén a jugoszlávok szerezték meg, ezt követően azonban hiába rohamoztak, a szovjetek kapusa, Lev Jasin lehúzta a rolót. A Fekete Póknak becézett hálóőr, aki nem mellesleg mindmáig az egyetlen kapus, aki elnyerte az Aranylabdát, mindent megfogott, amit csak lehetett. A szbornaja a második félidő elején egyenlített, és amikor már mindenki kezdte elkönyvelni, hogy megismételt meccs lesz – a büntetőrúgásokat csak később vezették be –, a hosszabbítás 113. percében jött Ponedelnik, aki egyszeres válogatottként érkezett a négyes döntőre, és eldöntötte a mérkőzést, ezzel együtt pedig az aranyérem sorsát. Ponedelnik később úgy nyilatkozott: bár számos gólt lőtt klubcsapataiban és a válogatottban is, az Eb-döntőben szerzett találatát tartja karrierje legfontosabb pillanatának.

Fotó: uefa.com

EREDMÉNYEK:

Előselejtező

Írország – Csehszlovákia 2:0, 0:4

Nyolcaddöntő

Szovjetunió – Magyarország 3:1, 1:0
Franciaország – Görögország 7:1, 1:1
Lengyelország – Spanyolország 2:4, 0:3
Norvégia – Ausztria 0:1, 2:5
Dánia – Csehszlovákia 2:2, 1:5
Jugoszlávia – Bulgária 2:0, 1:1
Románia – Törökország 3:0, 0:2
NDK – Portugália 0:2, 2:3

Negyeddöntő

Szovjetunió – Spanyolország (játék nélkül)
Franciaország – Ausztria 5:2, 4:2
Románia – Csehszlovákia 0:2, 0:3
Portugália – Jugoszlávia 2:1, 1:5

Elődöntő

Franciaország – Jugoszlávia 4:5 (2:1)
Párizs, 26 370 néző
Gólszerzők: 12. Vincent, 43., 62. Heutte, 53. Wisnieski – 11. Galić, 55. Žanetić, 75. Knez, 78., 79. Jerković

Csehszlovákia – Szovjetunió 0:3 (0:1)
Marseille, 25 184 néző
Gólszerzők: 34., 56. Ivanov, 66. Ponedelnik

Bronzmérkőzés

Csehszlovákia – Franciaország 2:0 (0:0)
Marseille, 9438 néző
Gólszerzők: 58. Bubník, 88. Pavlovič

Döntő

Szovjetunió – Jugoszlávia 2:1 (0:1) – hosszabbítás után
Párizs, 17 966 néző
Gólszerzők: 49. Metreveli, 113. Ponedelnik – 43. Galić

A négyes döntő góllövőlistája:

Milan Galić 2 gól (jugoszláv)
Francois Heutte 2 gól (francia)
Valentin Ivanov 2 gól (szovjet)
Dražan Jerković 2 gól (jugoszláv)
Viktor Ponedelnik 2 gól (szovjet)

A torna álomcsapata:

Lev Jasin (szovjet), Vladimír Djurković (jugoszláv), Ladislav Novák (csehszlovák), Igor Nettó (szovjet), Josef Masopust (csehszlovák), Valentin Ivanov (szovjet), Slava Metreveli (szovjet), Milan Galić (jugoszláv), Viktor Ponedelnik (szovjet), Dragoslav Šekularac (jugoszláv), Borivoje Kostić (jugoszláv)

(tt)