A dán disznófarmok helyzetét is ragozták a régiónkról szóló konferencián

2020. február 12. - 01:11 | Belföld

A Csallóköz és tágabb értelemben Szlovákia déli régióinak helyzetéről cseréltek eszmét kedden az Új Szó és a Trend gazdasági hetilap közös konferenciáján a meghívott szakértők. Körbejárták a szén-dioxid-kibocsátás kérdéskörét és eljutottak a sertésfarmok okozta gondokig. Azt is megtudtuk, miként lehetne helyére rakni a mezőgazdaságot. 

A dán disznófarmok helyzetét is ragozták a régiónkról szóló konferencián
Fotó: Új Szó

A konferencia környezetvédelemről és a természeti erőforrások fenntarthatóságról szóló részét Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánjának (Széchenyi István Egyetem) adatgazdag előadása vezette fel. Hanula felvázolta, hogy számos környezetvédelmi intézkedés mellőzi a globális dimenziót, mert például jó megoldásnak tartjuk az elektromos autók gyártását, mégis, annak előáállítása és fenntartása nagy szén-dioxid-kibocsátással jár.

A panelbeszélgetésben Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója a világ energiatermelésével és- felhasználásával összefüggő karbonemisszió esetleges csökkentésével összefüggésben megjegyezte, ez csupán

az egyén korlátozása révén valósítható meg, azaz ez csak akkor képzelhető el, ha az emberek úgy döntenek, hogy kevesebbet fogyasztanak és visszavesznek a luxusból. Világi hozzátette, egyre többen, - maholnap 8 milliárdnyian - élünk a bolygónkon, ezért egyre több ember fogyasztja a javakat, ami csak növeli az ipari termelés kibocsátását.

Hanula kifejtette, hogy az intelligens megoldásokkal milyen egyszerűen is csökkenthető lenne a szennyezőanyagok kibocsátása. Példának Nápoly városát hozta fel, ahol a sofőrök manőverei, a szabad parkolóhelyek megtalálása teszi ki a helyi teljes karbonemisszió felét. Ha egy szoftver kezelné az integrált parkolórendszert, a felesleges kocsikázások a töredékére esnének vissza. Az egyetemi oktató megjegyezte, megbízható adatokra lenne szükségünk, de ilyenek nem állnak rendelkezésre. Példának hozta fel, hogy amíg

a Naprendszertől több fényévre található Szíriusz B csillag paramétereiről rengeteg ismerettel rendelkezünk, de mondjuk a ruházatunkkal, azzal az inggel kapcsolatban, ami éppen rajtunk van, nem tudjuk, mekkora szennyezőanyag kibocsátás áll mögötte.

Solymos László volt környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a helyi termelést milyen hasznos segíteni. Utaztani az árut sok szempontból kontraproduktív. A klímaváltozás jeleiről megjegyezte, az ivóvíz stratégiai jelentősége egyre növekszik, ami miatt a Csallóközi vízkészlet hatalmas tőkét jelent. Ezért is alkották meg az úgynevezett lex Csallóközt is, amire ráépítették a vonatkozó térség csatornahálózatának fejlesztését is. Solymos szerint minden be kell vetni az ország legnagyobb vízkészletének védelme érdekében. Emiatt indokolt lenne betiltani a veszélyt jelentő ipari létesítményeket is, mint amilyenek a disznófarmok is.

Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódott Világi okfejtése is a zöld Csallóközről. A Slovnaft első embere úgy véli, a helyi alapanyagok előnyben részesítése és a tartósítószerek mellőzése helyzetbe hozhatja a helyi termelőt, bár a minőség nehezen veheti fel a versenyt a tömegtermeléssel. Ezért fontos az állami támogatási rendszer, az állami ösztönzők bevezetése. Ami a fiatal svéd aktivistát, Greta Thunberget illeti,

Világi megjegyezte, hasznos, ha a fiatalok felhívják a figyelmet a negatív tendenciákra. Ettől még nem kell kapkodni, hanem inkább nyugodtan végig kell gondolni a helyzetet, és felkorbácsolt érzelmek nélkül kell eljutni a megoldásig. Szerinte az új nemzedék képviselőinek mások a szokásai: bennük visszafogottabb a birtoklási vágy, jellemző rájuk a sharing economy, a közösségi gazdaság rendszerének a használata,

számukra például nem annyira fontos az autó tulajdonlása, megelégszenek a tömegközlekedéssel is. Világi úgy látja, a politika a környezetvédelem terén sokszor a legkönnyebb megoldást választja a társadalmi nyomás hatására, miközben úgy látja, elkerülhetetlen lenne a termelés és a fogyasztás visszafogása, de az emberek kényelemérzete ezt nehezen engedi. "Lehet, hogy magas a szén-dioxid-kibocsátásom, ezért többször járhatnék vonattal. De akkor az a vonat legyen pontos, és legyen azon ülőhely is". - jegyezte meg Világi.

A déli régiók történelmi húzóágazata, Szlovákia mezőgazdaságának helyzete volt a következő témakör, amellyel kapcsolatban Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Világi Réka, a Kukkónia projekt vezetője és Csicsai Gábor, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára osztotta meg véleményét a hallgatósággal.

Világi Réka szerint az elmúlt időszakban a mezőgazdaság a háttérbe szorult, és a piac sodorta magával a koncepciót nélkülöző ágazatot. "Öt perccel vagyunk 12 előtt" - figyelmeztetett a szakember arra, hogy ideje összekapni magunkat és azt is ki kell kitalálni, mit kezdjünk a régiófejlesztéssel. Véleménye szerint

három pontban foglalhatóak össze a legfontosabb tennivalók: a mezőgazdasági szakképzés minőségének növelése, a hatékony technológiák bebiztosítása és a felesleges bürokrácia csökkentése járulna hozzá a helyzet javításához.

Csicsai úgy véli, nagyon fontos lesz, a küszöbön álló választások után ki kapja a mezőgazdasági tárcát. 10-20 évre szóló koncepcióra lenne szükség, ezért hasznos lenne, ha a következő tárcavezető értene az agrárium kérdésköréhez. Megjegyezte: "nem a korrupció a legnagyobb gond, hanem az, hogy a támogatások fele hülyeségre megy el." Egy kérdéssel kapcsolatban kifejtette, a

dán farmok szabályozásánál nem elhanyagolhatóak a helyi önkormányzatok szerepe. Sőt, kulcsszerepük van abban, hogy a végső döntést kimondják: kell-e a településnek ilyen gazdaság vagy sem. Mert az egyik oldalon csábító lehet az adóbevétel, de a másik oldalon ott szerepel a környezetvédelmi szempont.

Patasi elmondta, a csallóközi víztartalék miatt az államnak különleges feltételeket kell biztosítania a helyi gazdaságoknak, mert ezen a területen nem lehet használni olyan mennyiségű vegyszert, mint máshol. A vízvédelmi szempont megköveteli, hogy megkülönböztetett támogasban részesüljön a Csallóköz.

(sp)