500 ezer eurót emelhet ki jövőre Dunaszerdahely azok zsebéből, akik itt építkeznének

2019. november 28. - 12:37 | Régió

Fejlesztési illeték címén új adónemet vezetnek be immár Dunaszerdahelyen is. A vonatkozó törvény erre nem kötelez, csak lehetővé teszi ilyen adó beszedését, és amikor a parlament elfogadta a törvényt, a dunaszerdahelyi testület elsőre nem vezette be az illetéket, most viszont már igen. Januártól lép hatályba.

500 ezer eurót emelhet ki jövőre Dunaszerdahely azok zsebéből, akik itt építkeznének
Hájos Zoltán - Fotók: Cséfalvay Á. András

2016 novemberétől van hatályban a helyi fejlesztési illetékről szóló törvénymódosítás, mely lehetővé teszi a települések önkormányzatai számára, hogy ún. fejlesztési illetéket vezessenek be a területükön megvalósuló építkezéseknél.

Építkezési engedélyhez kötött bizonyos cselekményekre ugyanakkor a törvényből kifolyólag nem lehet kivetni ezt az illetéket, például a lakóházak hőszigetelésére, illetve az épületek karbantartására, a 25 négyzetméternél kisebb melléképületekre, szociális lakásokra, szociális otthonokra, beépített garázsra, múzeumokra, könyvtárakra, galériákra, kulturális és sportközpontokra és bizonyos üvegházakra. A fejlesztési illetéket minden esetben az építő fizeti, mértéke pedig az építmény típusától függően négyzetméterenként 3-tól 35 euróig terjedhet. Különböző illetéket vethetnek ki így például lakás célú, mezőgazdasági vagy vízgazdálkodási, ipari célú építményekre, raktárépületekre vagy egyéb vállalkozási célú és egyéb építményekre.

A törvény említ egy 60 négyzetméteres leírható részt, tehát az illeték kivetésénél ekkora alapterületet le kell számolni az illetékköteles építmény alapterületéből.

A fejlesztési illetékből a költségvetésbe befolyó pénzösszegeket a törvény rendelkezése szerint a város csak konkrét célokra használhatja fel, ezek közt szerepelnek a gyermekgondozásra, szociális, kulturális, oktatási, egészségügyi vagy sportcélokat szolgáló épületekkel, szociális lakásokkal, parkokkal és zöldövezetekkel, helyi utakkal, parkolókkal, közvilágítással és műszaki infrastruktúrával kapcsolatos tőkekiadások.

A törvény arról is rendelkezik, hogy ezeket a pénzösszegeket azokban a városrészekben fordíthatják a fenti célú fejlesztésekre, ahonnan az illeték származik, de a települések a rendeleteikben dönthetnek másképp. 2020-tól pedig nyilvánosságra kell hozni, hogy az illetékeket hol milyen projektekre fordították.

Dunaszerdahelyen két tarifát határoztak meg erre az illetékre: négyzetméterenkénti 30 eurót javasoltak a lakás célú ingatlanokra, 10 eurót pedig az ipari, mezőgazdasági és egyéb vállalkozási célú építményekre.

Hájos Zoltán polgármester a keddi képviselő-testületi ülésen azzal magyarázta az illeték bevezetésének szükségességét, hogy a város ugyan fejlődik és új lakónegyedek jönnek létre, azok gyakran nem kapcsolódnak rá a meglévő közlekedési infrastruktúrára – példaként hozta fel a II. János Pál pápa utcát, ami tulajdonképpen a Galántai és a Komáromi út közti új szakasz. Hájos azzal érvelt, hogy minden egyes beruházás generál a város részéről is beruházást, legyen szó járdákról, közvilágításról, buszmegállóról, és ezeket fedezhetnék az illetékből befolyt összegből.

„Talán első hallásra soknak tűnik a 30 euró, viszont mikor a területfejlesztési tervről beszélgettünk, szóba került, hogy kisvárosnak szeretnénk-e megmaradni vagy sem. Mi ennek a karakterét szerettük volna megőrizni” – húzta alá a polgármester.

Több képviselő viszont amiatt szólalt fel, mert véleményük szerint ez jócskán megdrágítja az építkezéseket. Dakó Sándor (független) figyelmeztetett, hogy a beruházók ezt a polgárokkal fogják megfizettetni, akik lakást vagy házat vásárolnának Dunaszerdahelyen.

„Dunaszerdahely attraktív lokalitás, Pozsony közelsége és az alacsony munkanélküliség miatt is. Nem biztos, hogy elérjük azt a célt, hogy kisebb legyen a beruházási kedv és ne nőjön túl nagyra a város. Ehhez inkább a területfejlesztési tervet kellene úgy alakítani” – szögezte le.

Hasonló véleményen volt Őri Rita (független) képviselő is, aki szerint ez az intézkedés a fiatalok helyzetét nehezítené, akik Dunaszerdahelyen szeretnének építkezni.

Hájos viszont azzal érvelt, hogy tárgyaltak róla hogy a dunaszerdahelyiek számára ne legyen elrettentő az összeg, a város őket a 2015-ben alapított Merkúr nem befektetési alapon keresztül tudná támogatni négyzetméterenkénti 15 euróval, ami azt jelentené, hogy számukra csak 15 €/m2 lenne az illeték. Ehhez a Merkúr alapszabályában kell kiterjeszteni a hatásköreit a kultúrán kívül a lakástámogatásra is.

Hakszer Roland (független) képviselő szerint elsősorban azt kell megválaszolni, bevezessék-e ezt az adót, mivel a törvény erre nem kötelez, csak lehetőséget ad rá.

„Mi a saját gyerekeinket és unokáinkat fogjuk ilyen adóval sújtani? Csak azért ,hogy plusz forrásokhoz jusson a költségvetés, mikor a főellenőr többletről beszélt?”

– tette fel a kérdést, majd leszögezte, átláthatatlan az a terv, amely alapján kompenzálnák a dunaszerdahelyieket.

Horváth Zoltán (független) pedig megemlítette, hogy a dunaszerdahelyiek visszakaphatnák az egész adót. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy visszavetheti a vállalkozók kedvét is ez az intézkedés, miközben a környező településeken is zajlanak a fejlesztések, telkesítések.

A határozati javaslatot végül a 20 jelenlévő képviselőből 14-en támogatták (ekkora az MKP frakciója), míg ketten ellene szavaztak, négyen pedig tartózkodtak.

A jövő évi városi költségvetés pillanatnyilag azzal számol, hogy a fejlesztési illetékből 500 ezer euró folyhat be a városkasszába.

(SzT)