Október 6. – Hájos: A mai nap nem a haragé, hanem a tiszteleté

„Az a hősies katonai teljesítmény, melyet a magyarság akkor felmutatott, valóságos rokonszenvet váltott ki Európa-szerte, sőt, még Amerikában is. Táplálta a nemzetek reményeit, hogy egy kedvező fordulat alkalmával egyszer végleg kivívhatják függetlenségüket” – emlékeztetett Hájos Zoltán, a város polgármestere.

Hozzátette, a szabadságharc után a „győztes” Habsburgok nem a megbékélés, hanem a megtorlás és a megfélemlítés politikáját választották. „A mai nap nem a harag, hanem az 1848/49-es forradalom és a szabadságharc áldozatainak és a megtorlás időszakában meghalt mártíroknak kijáró tisztelet kifejezéséé. Haláluk szimbóluma annak a küzdelemnek és áldozathozatalnak, amelyet a magyar nemezt évszázadokon át folytatott a függetlenség kivívásáért és a társadalmi haladásért” – szögezte le.

A megemlékezésen részt vett Kovács Gábor, Magyarország szlovákiai konzulja, Sárközi Irén (Híd) parlamenti képviselő, Rigó Konrád (Híd) államtitkár, Berényi József (MKP), a nagyszombati kerületi önkormányzat alelnöke, Menyhárt József és Bacsó László (mindketten MKP) megyei képviselők.

Hájost Berényi követte, aki a 48/49-es események szimbolikájára hívta fel a figyelmet.

„Nemcsak magyarok voltak akkor a vértanúk között, hanem osztrákok, németek, horvátok, akik nem tudtak is tudtak rendesen magyarul. Ezt azért fontos aláhúzni és megemlíteni, mert ez mutatja 48/49 egyetemességét, európaiságát, a leghaladóbb szellem felvállalását” – fogalmazott.

Hozzátette, sokan a magyarok közül inkább az oroszok, mint az osztrákok előtt akarták letenni a fegyvert, ezzel jelezve, hogy nem bukott el a forradalom, mert nem a Habsburgok seregei előtt adták meg magukat.

Figyelmeztetett október 6-ának jelentőségére is, ugyanis a forradalom évében ezen a napon lincselték meg és végezték ki Theodor Franz Baillet von Latour császári hadügyminisztert.

„A legnagyobb szimbolikája annak van, hogy ma itt vagyunk és emlékezünk… A mindennapok politikai küzdelmeiben elmondott mondatok, üzenetek nyilván nem múlnak el a politikai küzdelem végével. Minden mondatunk itt marad, rajtunk marad és visszük tovább. Jó hogy ma itt vagyunk, mert ez az emlékezés mondatja a nagyvilágnak, hogy érezze, amit Hemingway is megfogalmazott, hogy eszmét nem lehet eltüntetni a földről, csak embereket” – húzta alá.

A megemlékezés koszorúzással zárult.

(SzT)