Marin Ljubičić bízik a DAC erejében

„A focista a lényeg, nem a rendszer” – állítja a DAC csapatkapitánya, aki szerint a gárdának nagyon hasznos volt a beleki edzőtábor. Az fcdac.sk interjút készített a DAC labdarúgójával.

Marin Ljubičić bízik a DAC erejében
Fotó: fcdac.sk

Mögöttünk van a törökországi összpontosítás, az ottani találkozókat 2-1-1-es mérleggel abszolváltuk. Elégedett vagy ebből a szempontból?

„Igen. Keményen edzettünk, jól dolgoztunk Törökországban. Jó mérkőzéseket abszolváltunk minőségi csapatok ellen. Az összpontosításon is minden mérkőzést meg akarunk nyerni – bár ezeken a találkozókon nem az eredmény az elsődleges. Inkább arra összpontosítunk, hogyan dolgoztunk és sikerült-e teljesítenünk mindazt, amit az edző kér, elvár tőlünk. A bajnokságban minden bizonnyal érzelmesebbek lesznek az összecsapások és nagyobb hangsúly lesz az eredményen, mint Törökországban. Sok edzésünk volt, néha nehéz lábakkal léptünk pályára a meccseken, de azokat saját magunknak játsszuk. Szeretnénk teljesíteni azt, amit az edző kér. Egy jó összpontosítást zártunk, hiszen sok időt töltöttünk együtt, sokat nevettünk. Mától itthon dolgozunk, és van még tíz napunk a lehető legjobban felkészülni a Szenice elleni első bajnoki mérkőzésre.”

Az Orenburg elleni utolsó találkozón már éreztétek a fáradtságot, vagy tiszta fejjel léptetek pályára?

„Néha nehéz megőrizni a hidegvért, ha fáradtan futballoztunk. A felkészülés alatti találkozók mindig jók, nem túl ideges hangulatúak. Én szeretem a kiélezett összecsapásokat, mint az Orenburg elleni, amely viszont túl ideges hangulatban zajlott, és csak úgy repkedtek a sárga és a piros lapok. Többet kell gondolkodnunk, futnunk a játék közben és megnyerni a párharcokat, és ez mellett a játékvezetővel sem kellene foglalkoznunk.”

A csapatkapitány szemszögéből hogyan látod a 3-4-1-2-es játékrendszerre való átállást, amelyet az edző a téli felkészülés folyamán gyakoroltat a csapattal? Hol tartunk az adaptációban?

„Bá ez egy új rendszer, néhányan már évek óta együtt futballozunk, összeszoktunk, és ez nagy előny. Mi játszunk, nem pedig a rendszer. Ha valaki hibázik, akkor a csapattársa kisegíti. Bár ez egy új szisztéma, viszont mi már több rendszerben is képesek vagyunk futballozni – akár mondjuk a 25. vagy a 75. percben dönt az edző a változtatás mellett. Minden egyes összecsapáshoz a megfelelő módon kell hozzáállnunk, és száz százalékot nyújtanunk. Be kell lőnünk a lehetőségeket, nyugodtnak maradnunk a helyzetek befejezésénél, hiszen lesznek olyan találkozók is, ahol mindössze két-három gólhelyzetünk lesz, és ha nem használod ki azokat, akkor ott megfordulhat a mérkőzés kimenetele. Bízom a csapatomban és abban is, hogy miénk lesz a tavasz. Igyekezni fogunk többször megörvendeztetni a szurkolóinkat, mint azt ősszel tettük.

 

A minőségi törökországi pályákról ismét visszatérünk a hazai környezetbe, ahol hideg és hó is vár minket. Az is elválik, hogy a bajnokságban milyen minőségűek lesznek a futballpályák…

„Ez a futball, hozzá kell szoknunk a hóhoz, de a napsütéshez is, a rossz és jó minőségű pályákhoz is – ez a munkánk. Otthon is kiválóak a körülmények – ottvan nekünk a Bonbon hotel és tíz focipálya. A klub mindent biztosít és előkészít nekünk az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt. Nekem mindegy, hogy napsütésben vagy hidegben kell futballozni, felkészültnek kell lennünk mindenre. Jelenleg az alapszakasz fennmaradó három mérkőzésére kell összpontosítanunk, és minél több pontot szerezni, ha valamit el akarunk ebben a szezonban érni.”

 

Már biztosan örülsz a családdal való találkozásnak, akik hamarosan utánad jönnek Dunaszerdahelyre…

„Nagyon hiányoznak, hiszen lassan már egy hónapja nem voltunk együtt, de ilyen a futball. Ez az életem, így élek immár tíz-tizenegy éve, tehát nincs új a nap alatt. A családom jelenleg Splitben tartózkodik, ahol olyan kellemes az időjárás, mint amilyen Törökországban volt.”

 

Hol szeretnéd látni a csapatot a szezon végén?

„Ez egy nehéz kérdés, mert nem tudjuk, mi történhet három-négy hónap múlva. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a Fortuna Ligában három nyert mérkőzéssel nagyot lehet ugrani, de egy rossz sorozattal elég mélyre is eshet egy csapat. A futballisták pályafutása rövid, így nincs időnk gondolkodni. Minden egyes összecsapásra úgy kell felkészülnünk, mintha az utolsó lenne – csak így lehetünk elöl. Mindig száz százalékot kell nyújtanunk. Mindannyian tudjuk, mit vár el tőlünk a klub, és mik a szezonelőtti célkitűzéseink. Bízom a csapat erejében, amelyet fiatal és kiváló képességű játékosok alkotnak. Remek körülmények között dolgozhatunk, szép a stadionunk, így remélhetőleg sikeres szezont zárunk.”

fcdac.sk